Schmitt csapdába esett. Bizonyosan nem ismerte a leleplező/tényfeltáró újságírásnak azt a réges-régi trükkjét, hogy az első körben csak ízelítőt ad ismereteiből, és amikor megérkezik a tagadás vagy cáfolat, akkor tárja fel, hogy mi mindenről tud még. Jön a „technikai KO”.

Tegnap óta nem föltételezésnek, hanem bizonyosságnak tekinthető, hogy Schmitt Pál a Lausanne-ban dolgozó bolgár sporttudós – a néhai Georgiev – általa „felhasznált irodalomként” említett művének nemcsak a „törzsanyagát” (tényeket, adatokat egyes sportágak történetéből) vette át szó szerint, hanem hűségesen ragaszkodott a kéziratos Georgiev-műnek az adatokból levont következtetéseihez is, ideértve az olimpiai játékok programjának „revízióját”. (Hogy Schmitt miért „revíziót” ír magyar nyelvű disszertációjában, megfejthetetlen, mert neki, mint a magyar nyelv tisztasága fölött őrködő embernek, „felülvizsgálatot” kellett volna írnia. Gyanúm: a szöveg fordítója nem bajlódott a magyarítással, Schmitt meg talán el se olvasta a „saját” disszertációját. Tudományos kutatás közben nem volt rá ideje.)

Aki tud franciául, az ámultan szemlélte a Hvg.hu oldalain a francia nyelvű (bolgár szerzőtől való) eredeti és a Schmitt-disszertációból vett szóhalmazok egymás mellé helyezett bekezdéseit. Szemernyi kétség sem lehet afelől, hogy amit a magyar köztársasági elnök leírt, az közönséges fordítás, ráadásul nem is a legjobb.

A teljes cikket a nol.hu-n olvashatja el.